Angyal tért meg hazájába,
s kacag,
ahogy mindig tette,
kacat
testét levetette.
Angyal, hát megtértél hazádba,
emlékeidet hagyva hátra:
mesét,
hol unokáid Holdra szálltak,
s erényt,
példáját egy halász igazának,
mitől szívem egyre-újra megremeg:
hogy az embert el lehet pusztítani,
de legyőzni soha nem lehet.
Búcsúzom hát tőled, ki
voltál apám helyett apám.
Legyél áldott mindörökkön:
lelked az égben, neved a földön.
Mennyei útjára kél a vén katamarán.