Teljes mű

Tört csillagok balladája

Tört csillagok balladája J. D. József 1 perc olvasási idő Nyilvános
Betűméret

Kiemelkedsz a testedből
S emelkedsz el a földtől
Csak fel és fel az ég felé
Egyre csak egyre a csillagok közé
Emelkedsz, s ott találod magad
A végtelenségben

Csak a szabadság ölel át
Nincs semmi, ami köt
Nincsen többé ég, nincsen többé föld
Fent vagy lent, ember vagy állat
Tárd hát ki a szárnyad

Semmid sincs és senki vagy
Vágyak, tárgyak, fogalmak, szavak
Nem léteznek többé
Csak szállsz tovább a csillagok közé

Érezd az űrt
A sötét hideget
Magány markolja üres szívedet
Mert üres vagy az ürességben
És ezáltal szabad
Szállj, csak szállj tovább a csillagok alatt

Semmi sem vesz körül, magad vagy a semmi
S ezért lehetsz minden, ami akartál lenni
Mert uralod azt, ami béklyóba nem zár
Uralod az életed, uralod a halált
Mert nem létezik élet és nem létezik halál
Csak a pillanat, hogy létezel
Hogy máris meghaltál

Mert minden csak semmi
És a Semmi a Minden
Térj hát vissza a földre
És élj, mint aki nincsen

Írnál visszajelzést?

Ennél a résznél a szerző fogad olvasói reakciókat és kérdéseket.