–

Elzártad magadban a végtelen

Kibontakozni vágyó világot

Némán fel-felszöktek benned

A rejtőző csodaszilánkok

Ragaszkodásod az elvárásokhoz

Tisztelet volt jól tudom

Gyermeki éned hozzászokott

Hogy igényeidet titkolod

A kötelesség mutatta az irányt

Az éned hiába kiabált

Hagyták hogy feláldozd magad a közért

Túl sok ez egy életért

Próbáltam neked csepegtetni a jelent

Szabad elhagyni a keretet

Egy legyintés volt a válaszod

A múlt rád lakatolta az ajtót

A szereteted kísér tovább

Mint megannyi csillagbogár

Körbeölelik a lelkemet

Együtt fedezzük fel a végtelent