Sánta Péter vagyok, a Félholt Költők Társaságának alapítója és menedzsere. A Félholt Költők Társaságát azzal a céllal hoztam létre, hogy megszólalási lehetőséget adjak azoknak, akiknek a hangja gyakran elveszik a hétköznapok zajában. Hiszek abban, hogy a költészet nem pusztán esztétikai élmény, hanem társadalmi felelősségvállalás is: képes kimondani a kimondhatatlant, és láthatóvá tenni azokat, akik a leginkább láthatatlanok. Verseimben ezért visszatérően jelennek meg a bántalmazottak, a betegek, a kirekesztettek és mindazok, akik valamilyen formában az élet peremére szorultak. Költészetemre meghatározó hatást gyakorolt François Villon nyers őszintesége és Faludy György intellektuális szabadsága.
Az utóbbi időszakban egyre több irodalmi rendezvényen és felolvasóesten kaptam lehetőséget a bemutatkozásra. Felléptem a vErST, a Papírhajó Íróműhely és a Kelet–Nyugati Alkotóműhely eseményein Budapesten és Egerben, emellett több önálló Félholt Költők Társasága-estet is tarthattam. Ezek az alkalmak megerősítettek abban, hogy a költészet valódi ereje a közönséggel való személyes találkozásban mutatkozik meg.
Hosszú távú célom, hogy a Félholt Költők Társaságával minél több színpadon felléphessek, új alkotói együttműködéseket alakíthassak ki, valamint szeretném megjelentetni első önálló verseskötetemet. Hiszem, hogy a költészetnek ma is van küldetése: nem csupán szépet mondani, hanem őszintén megszólalni azok helyett is, akiknek erre nincs lehetőségük.