Naija

Olyan környezetben nőttem fel, ahol alapvetés volt, hogy ha van egy történetötleted, azt le kell írni. Már gyerekként próbálkoztam mesékkel, de az írást úgy igazán 2007-ben kezdtem el űzni, és 2010-ben vált a szenvedélyemmé, amikor felfedeztem A Történetet, Ami Nem Hagy Békén™. Azóta próbálok felnőni a feladathoz, egyelőre vesztésre állok. Szívügyem a lélektan, és a lélektanon belül az emberi kapcsolatok ábrázolása. A történetemet átjárja egy elvontabb mágikus gondolkodás, de a helyszín futurisztikus, már-már sci-fi, és talán van köze a mi valóságunkhoz, talán nincs. Olyan történetek inspirálnak, amikről hasonló dolgokat lehet elmondani, nagy kedvencem Salinger és Burgess Mechanikus narancsa. Ami viszont igazán mélyen megragadott engem, azok a videójátékok. A Nier világa és a The Cat Lady lelki hullámvasútja azóta is minden nap velem vannak. Újabban az újságírással is próbálkozom egy online gaming magazin gyakornokaként. Gyakran felszólalok a generatív AI ellen. A férjemmel élek, van egy cicánk, aki mindig akkor eszi az életemet a figyelmemért, amikor belemerülnék valamibe. Amúgy vagy halálosan komolyan veszem magamat, vagy mindent szanaszét shitpostolok, köztes út nincs. És eskü, nem ennyire kijelentő mondatos a történetem, csak mindig kínos ilyen bemutatkozásokat írni.